1. Worthington Szivattyúgép Rt.
2. Zámborszky és Társai Motorfavágó Gépgyár Rt.
Budapest, Váci út 4.
Az angol tőkeérdekeltségű cég 1894-ben egymillió koronás alaptőkével létesült, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapításában. A Henry Rossiter Worthington által 1845-ben Brooklyn-ban alapított Worthington Pumping Engine Co. New Jersey (New York) szivattyúgép-gyár alapításaként teljes egészében külföldi érdekeltségű volt. Elsősorban szivattyúkat, szivattyúgépeket és azok alkatrészeit, armatúrákat, kondenzátorokat, később lég- és víznyomású kazánokat, hűtőtornyokat gyártatott, vett- és eladott. A cég európai vállalat- ill. képviselet hálózatában forgalmazott összes termékét a „Worthington" névvel és védjeggyel hozta forgalomba. A részvénytársaságnak magyar-országi saját termelő ill. gyártórészlege nem is volt, csupán a Váci út 4. sz. alatt működő, a magyarországi és ausztriai üzletet ellátó budapesti (a magyar társaságnak 1895 és 1921 között fiók-kirendeltsége működött Bécsben) kereskedelmi ügynöksége.
A jelentékeny és egyre növekvő mennyiségű itthon eladott szivattyúját saját licence alapján a Rock István Gépgyárral gyártatta. Az 1896-os millenniumi kiállításon bemutatkozó cég érdekes bányaszivattyút állított ki, amely a saját rendszernek megfelelően két egymás mel lé helyezett, egymással összekötött szivattyúból állt, s ez képes volt percenként 2000-2500 I. vizet 110 m magasra emelni. Az első vevői közé tartozott a Rimamurány-Salgótarjáni Vasmű Rt. ózdi vasgyára, de Worthington-rendszerű szivattyúkkal szerelték fel a káposztásmegyeri és az óbudai vízműveket is.
A budapesti cég vagyona nagyobbik részét a szabadalmak és jogok képviselték, illetve a mindenkori árukészlete. Az eladott berendezések szerelési, garanciális és szervizelési munkáira azonban már 1910 körül kisebb saját szerelőrészleget hozott létre. Ez idő tájt gőzszivattyúkat, elektromos szivattyúkat, valamint centrifugál-szivattyúkat gyártatott, köztük újdonságként az Alföldön fúrásokkal feltárt termál-vizekhez szükséges különleges kivitelben is.
1933-ban telephelyét a Váci útról Budára, a Zuhatag u. 7/b. sz. alá helyezte át, majd 1937-ben a cég nevét Szivattyúgép Rt.-re változtatták A második világháború után szovjet tulajdonba került, majd magyar cégvezetés irányította egészen az 1955-ös állami tulajdonba vétellel történt megszűnéséig.
1906. május 22-én jegyeztette be a cégbíróságon Zámborszky János Dénes képviselőházi hivatalnok és Kemény János gyógykovács és geológus, mozgó favágógép gyárosok a Zámborszky és Társai Magyar Mozgó Favágógép Betéti Társaságot mindössze hatezer korona alaptőkével, a Váci út 4. sz. alatti telephellyel. A cég egy ekkor még igazából meg nem nevezett favágógép gyártását tűzte ki célul. Rövidesen tőkés társat is találtak ifj. Dessewffy Aristid képviselőházi joggyakornok személyében és 1907-ben 60.000 korona alaptőkével a társaságot átalakítva jegyeztették be a Zámborszky és Társai Szabadalmazott önműködő' motorfavágó gépgyár részvénytársaságot, a tulajdonukban lévő szabadalom szerinti gépek gyártására. A szabadalom alapján legalább egy gépet legyártattak, de a társaság rövidesen feloszlott és 1908. novemberétől egyedüliként Zámborszky János Dénes az V. Személynök u. 3. sz. alól jegyezte a céget, amely rövidesen megszűnt, s még a cégbírósági törlésének sem maradt nyoma.